Fenntartható, környezetbarát és nem utolsósorban versenyképes Bella boci otthona Almásházán. A Kellő Farm családi gazdaságban ridegtartású állatok élnek, s a minap kapta meg az Európai Unió közös agrárpolitikájának (KAP) jó gyakorlata címet. Mezőgazdasági módszerük valóban példamutató, s érdeklődésünkre azt is elmondták, hogyan kerülheti el egy gazdálkodó a kiszolgáltatottságot.
Talán emlékeznek még Bella boci küzdelmes világrajövetelére. Emellett a KellőFarm Családi Gazdaság egyik kiemelkedő termékéről, az A2-es szupertej jótékony hatásairól is cikkeztünk már. Ezúttal szakmai, uniós címet kapott az ifj. Soós Balázs által vezetett és üzemeltetett almásházi birtok. A közösségi médiában immáron 40 ezer követőt magáénak tudó KellőFarm tulajdonosa büszke az elismerésre. Mint mondja, „a legelőtől az asztalig” üzleti modelljük azt jelenti, hogy minden árrés náluk marad, nincsenek kiszolgáltatva a felvásárlói áraknak. A lényeg, csak úgy tudnak fennmaradni, fejlődni, ha mindent ők tartanak kézben. A ridegtartású állatok valóban boldogok a zalai dombok között.
Ridegtartású állatok és a fennmaradás: példamutató gazdaság másoknak is
– Nem nagy gazdaság vagyunk, 50-60 hektáron tartunk 48 kárpáti borzderest. Ez eltörpül a nagy mezőgazdasági húsüzemekhez, tejipari vállalatokhoz képest. Tulajdonképpen három szakmát fogunk össze, hiszen felneveljük az állatokat, mi magunk készítjük a hús- és tejtermékeket, majd ezeket online és személyesen értékesítjük. Azon gazdaságok tudnak a mai viszonyok között fennmaradni, amelyek ezeket a területeket egyesíteni tudják. Ha nem adom el a marhát felvásárlónak, hanem magam dolgozom fel, akkor nem vagyok kiszolgáltatva az éppen aktuális kereskedelmi felvásárlói áraknak, ami inkább csökken a folyamatosan emelkedő végtermékek árához képest – jelezte a tulajdonos.Soós Balázs hozzátette, időközben egyre népszerűbb a szupertej, valamint az általuk kínált gyümölcsös joghurt. A KellőFarm a nagy mennyiségű alapanyagot (tehéntej) friss tej és joghurt formájában kínálja, ugyanis utóbbi előállítása költséghatékonyabb a sajténál.– A fogyasztói szokások a gyümölcsös változat felé irányítottak minket is. Ezért saját magunk termeljük meg az epret és a fekete ribizlit. Így kapcsolódunk a növénytermesztéshez. Azt tapasztaljuk, hogy az emberek igenis keresik a minőségi, egészséges, prémium élelmiszereket. Mi a kommersznél magasabb, de még megfizethető áron tudjuk kiszolgálni a keresletet. Lehet, hogy szűkebb, ám stabil a vevői körünk – felelte a zalai gazdálkodó.
Hogyan ismerték meg a KellőFarm családi gazdaságot külföldön?
A KellőFarmot a KAP program magyarországi felelőse, Partizán Anna kereste meg korábban, majd a riport angol fordítása bekerült az uniós jó gyakorlatok közé. Így lett tehát követendő példa a zalai családi gazdaság. Kiemelték például, hogy a birtokon négy hektár szántóterületet alakítottak át fás legelővé, s mintegy 744 fát ültettek, amiből 256 őshonos alma, 112 őshonos körte, a többi erdei fa. A farmon modern fémkarámrendszer épült, s a fejőállomás jobb minőséget, magasabb hozamot eredményezett. A KAP jó gyakorlata tehát olyan gyűjtőfogalom a bevált, fenntartható és hatékony agrármegoldásokra, amelyek
erősítik az élelmiszerbiztonságot,
védenek a klímaváltozás ellen
támogatják a gazdák megélhetésétés
