Ne legyünk naivok!
Ne gondoljuk azt, hogy az ipari állattartás nyomán a jószág nem viseli magán az életkörülményei következményeit. Szerintem teljesen nyilvánvaló, hogy a mozgás a napfény és a friss levegő hiánya ugyan olyan hatással van az állat közérzetére, mint ránk emberekre. A túlzsúfoltság és a stressz végül testi bántalmakban mutatkozik, melyre az ipari állattartás antibiotikumokkal válaszol. A tápokkal végrehajtott gyors, intenzív hízlalás gyenge húsminőséget eredményez a gyógyszerekkel életben tartott állatoknál. Legyen bármilyen kedvező árú termék, a végeredmény nem lehet egészséges, kiváló minőségű táplálék! Márpedig a boltok polcain legtöbbször ezekkel az élelmiszerekkel találkozunk. Csak rajtunk (fogyasztókon) múlik, hogy miként válaszolunk ezekre a termékekre. Ne feledd:
Minden vásárlásod egy szavazat!
A KellőFarm mélyen fekvő dús, fás legelőin a gulya életmódjának megfelelően szabadtartásban éli életét. Akkor eszik, iszik amikor csak akar. Bő vizű forrásaink és másfél hektáros itató tavunk ezidáig minden aszályos évnek ellenált. Az időjárás viszontagságai elől menedéket adó erdőinkbe elrejtőző csordát, nem érintik a zsúfolt istállókban elkerülhetetlen betegségek és a stressz. A vadon élő állatoktól csak az különbözteti meg a csordát, hogy a téli szűkösebb időkben is rendelkezésükre áll jó minőségű takarmány, amit nyáron gyűjtünk nagy gondossággal. Továbbá évenként orvosi szűrővizsgálaton vesznek részt.
Egészség és erkölcs!
A hús az emberiség ősrégi és természetes eledele. Korábban az ember és a táplálékot jelentő állat között szoros kapcsolat állt fenn. A modern korban az állattenyésztés egyre inkább a fogyasztók számára láthatatlan, iparszerű intézményekbe húzódott vissza és bizony ez a folyamat a legtöbbször nem tett jót az állatok tartási körülményeinek. Az állatok tisztelete és méltósága sajnos áldozatul esett a hatékonyság javításnak! Az életszínvonal történelmi emelkedése révén ma már alapvető élelmiszerekre fordított átlagos kiadásaink jövedelmünkhöz viszonyított aránya jóval alacsonyabb, mint az elmúlt évszázadokban. A mai ember már nem az éhezéstől retteg, sokkal inkább az elhízás ellen küzd. Éppen itt az ideje szakítani azzal a rossz hagyománnyal, miszerint egészségi és erkölcsi aggályainkat feláldozzuk a rosszul értelmezett költségcsökkentés oltárán! Családi és bio gazdálkodásból származó élelmiszer fogyasztásával nagy szolgálatot teszünk környezetünknek, szervezetünknek és lelkiismeretünknek. Nem csupán egészségesebb, talán egy kicsit jobb emberek is leszünk általa.
